MŰVÉSZLÉT – Kortárs kézikönyv képzőművészeknek

A MŰVÉSZLÉT – Kortárs kézikönyv képzőművészeknek című tanulmánykötet átfogó képet ad a mai képzőművészeti közegről, a hazai és a nemzetközi színtér szereplőiről és fontos elemeiről, összetevőiről.
Az első hat fejezet leíró jellegű: bemutatja az intézményrendszert, a vásárlói és gyűjtői attitűdöket, a nagy vásárokat és seregszemléket, a díjakat és pályázatokat, a művésztelepeket és a rezidenciaprogramokat, illetve az online és az offline művészeti médiát.
A második részben gyakorlatiasabbra vesszük a hangnemet. Részletesen tárgyaljuk a lehetséges karrierutakat, a „self-branding” összetevőit és azok megvalósításának folyamatát: hogyan készíts honlapot; milyen a jó portfólió; hogyan kommunikálj a szakmával, a sajtóval stb.; hol találod a neked szóló pályázatokat és mire figyelj, amikor pályázol; hogyan kezeld az alkotásaidat, és mi alapján határozd meg az árukat. Ha értékesítésre kerül a sor, milyen formában tedd, hogy szabályos legyen, illetve milyen jogaid és kötelezettségeid vannak. Ebben a részben feladatokat, illetve praktikus tanácsokat is találsz.
A fejezetek között hat interjú is helyet kapott: három galeristát és három művészt kérdeztünk a művészlétről.

Tartalomjegyzék

Szerkesztette: Bérczi Linda
Kiadó: Együtt a Művészetért Egyesület
Felelős Kiadó: Bérczi Linda, elnök
Nyelvi lektor: Szij Barbara
Könyvterv és illusztrációk: Nemes Anita – nemessis
ISBN: 978-615-00-5173-4
260 oldal

A kötet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete támogatásával jött létre.

A kötet a The Space galériában megvásárolható.

Előszó

A kötet címe beszédes, és különböző értelmezési mezőket kínál, bár egyértelműen fogalmaz, kiknek is ajánlott forgatni ezt a kézikönyvet. A “művészlét” mibenléte sosem volt, sosem lesz az egyértelmű definíciók, a könnyen értelmezhető és besorolható tevékenységek terepe – szerencsére. Számtalan tükröződése, társadalmi, gazdasági, szakmai vonatkozása rengeteg megközelítést kínál, és ez a „kézikönyv” egyértelműen választ ezek közül. Praktikus, gyakorlati szempontokat vonultat fel, információkat kínál, hogy segítse azokat, akik képzőművészként képzelik el pályafutásukat.

Ennek szükségszerűsége nyilvánvalóan folyamatos, és ahogyan ránk köszöntött a XXI. század – annak minden sajátosságával –, az még összetettebb és bonyolultabb feladványt kínál minden érintett számára. Ugyan egyre több eszköz kínálkozik arra, hogy adatokat elemezve, azokat feldolgozva kirajzolódjanak mintázatok, amelyek aztán láthatóvá teszik a sikeres pályafutások ismérveit, de ebben a feladványban nem csupán a tehetség, a teljesítmény és az elismertség közötti összefüggések feltárása jelent kihívást. A folyamatosan változó rendszerben a láthatóság, az elérhetőség eszközrendszere sem állandó, ahogyan az alkotó tevékenységeket integráló kulturális és üzleti közeg sem statikus rendszer többé. Az oktatástól a műkereskedelmen át a kulturális örökségvédelemig minden erőteljes változásoknak van kitéve, és globális dimenziókban kell kialakítani egyéni és intézményi stratégiákat akkor is, ha nagyon eltérőek a lokális, regionális adottságok.

Minderre reflektáló interjúkat, esettanulmányokat, ismereteket átadó és elemző írásokat olvashat az, aki kezébe veszi a könyvet. Vállalása nem kevesebb, mint hogy különböző aspektusokat, tapasztalatokat, tanácsokat felvonultatva adjon kézzelfogható muníciót a karrier építéséhez. Tekinthetnénk rá tankönyvként is, de azok számára is sok tanulsággal szolgálhat, akik csupán érdeklődésük és nem szakmai elhivatottságuk miatt lesznek olvasói. Számukra a kötet másodlagos értelmezési rétege jelent majd élményt, mert megmutatja, milyen problémákkal, dilemmákkal szembesülnek ma a pályakezdő művészek, milyen szociológiai és kulturális térben igyekeznek érvényesülni.

Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora