Csapó Júlia
képzőművész
Alkotói munkámban a természet és az ember szövevényes kapcsolatának kérdései foglalkoztatnak: hogyan látjuk és láttatjuk emberként a körülöttünk lévő világot, hogyan tudjuk elhelyezni benne magunkat, és milyen vizuális és gondolati mintázatok határozzák meg ezt. Festményeim gyakori szervező elve az emberi alak és környezete közti viszonyrendszer torzítása, bizonytalanná tétele, megszokott sémáinak kifordítása. Képeimben ellentétes hangulatok és fogalmak, különböző vizuális jelrendszerek, emberi és nem-emberi nézőpontok vetülnek egymásra. A festék anyagából egyszerre ismerős és ismeretlen helyzetek hálózata formálódik, melyekben kibontakozik a mágikusság is.
Cséffai Györgyi
KÉPZŐMŰVÉSZ
Témáim a mindennapi élet körül forognak. A múlt átértékelése, az apró mozzanatok fontossága és az élet megfoghatatlansága meghatározó számomra. Az anyaghasználatban nagy hangsúlyt kapnak a természetközeli anyagok, amelyek szorosan kapcsolódnak az életemhez. Néhány alkotásom teljesen elpusztuló installáció, amelyek idővel elbomlanak és visszatérnek az anyagi világba. Azonban az utóbbi időben arra törekszem, hogy olyan maradandó alkotásokat hozzak létre, amelyek más módon is magukba foglalják ezt a fajta érzékenységet. Emellett nagyon érdeklődöm az interaktivitás iránt a művészetekben. Szeretem bevonni a nézőket a művészeti folyamatba, hogy közösen megélhessük a műveim által kiváltott érzelmeket és hatásokat. A nézők reakciói inspirálnak és új perspektívákat nyitnak meg számomra.
Cservenka Edit
KÉPZŐMŰVÉSZ
A festményeim újra és újra visszatérő témája az ember és környezetének viszonya, és az emberi kapcsolatok. A narratív bemutatás helyett olyan képi kompozíciókat készítek, amelyekben a festészet eszközeinek intuitív és spontán használatával az absztrakció és a figurativitás közötti határ feloldódik. Az emberi testformák sokszor fluid, néhol organikus, érzéki formákként jelennek meg. Ezáltal a befogadó számára is egy többféle asszociációs lehetőséget magában rejtő képi világ rajzolódik ki. A hagyományos eszközökkel festett vászon alapú képek készítését párhuzamosan digitális vázlatok is kiegészítik. A digitális és festett képek viszonyában egy kétoldalú, egymásra kölcsönösen ható folyamat alakul ki, amellyel újabb képi jelek, spontán vagy tervezett gesztusok, a hagyományos festészeti nyomhagyás új minőségei jöhetnek létre.
Dovák Melinda
KÉPZŐMŰVÉSZ
Érdeklődésem középpontjában az ember és a kozmosz kapcsolata áll. Vizsgálom a mikro- és makrokozmosz egymásban való tükröződését, az energia és a szubsztancia lényegét, az érzelmek és gondolatok természetét és működési mechanizmusait. Tapasztalataimat katalizátorként használom fel az egyetemes emberi élmények megfogalmazásában és megkérdőjelezésében. A szív-agy párbeszéd heves dinamikája egy olyan festői nyelv kialakulásához vezetett az évek során, amelyben nem különböztethető meg az absztrakt és a figuratív művészet tipikus gyakorlata. Alkotásaimat az anyagokkal, színekkel és különböző stílusokkal kapcsolatos kompozíciós gyakorlatok egy műalkotáson belüli egyesítése jellemzi.
Jámbor Éva
KÉPZŐMŰVÉSZ
Képeim a fogyasztás eszközei és a hátrahagyott terek témái köré épülnek. Bájos és bizarr elemek keverednek a grafikáimon. Az ábrázolásmód egyben barátságos, szürreális és elgondolkodtató. Olyan univerzumban járunk, ahol az emberi jelenlét bár nem mindig látható, minden esetben érezhető; hol megborzongat, hol megnevettet bennünket. Állandó kétely lengi körül a jeleneteket, vajon képzelgünk, vagy valóság, amit látunk? Az első látásra vidámnak tűnő történetek mögött gondolatébresztő eseményeket figyelhetünk meg. A kedves figurák hétköznapjait magasabb erők zavarják meg: végzetüket ugyanazok az emberek okozzák, mint akik megteremtették őket.
Máté Attila
KÉPZŐMŰVÉSZ
Munkáimban a tudatalatti feltérképezésére összpontosítok. Képeim kompozíciója általában ösztönösen alakul, ami felfogható egyfajta lélekfestésnek is. Szándékosan kerülöm a konkrét, egyértelműsített formanyelvet: előfordul, hogy eszközök nélkül, kézzel festek – így közvetlen kapcsolatot alakítok ki a vászonnal. Máskor építőipari szerszámokat használok, mint például spaklit, vagy simítót. Alkotásaim rezonáló, vibráló hatásúak: többnyire élénk színekkel és dinamikus felületekkel komponálok. A festményeim gondolkodásra késztetnek, az értelmezést általában a nézőre bízom. Ez azt a célt is szolgálja, hogy a szemlélő a saját élményeire és érzéseire reflektálhasson, és ilyen módon bevonódhasson az alkotói folyamatba.
Pál Viktória
KÉPZŐMŰVÉSZ
Legújabb munkáimban keresem, ami mögötte van a láthatónak, ami egyesíti a lelki tájat és a szellemi figurativitást. Feldolgozom létezésünk határainak kérdéseit, feszegetve a fogantatás pillanatától földi létünk ívét a halál bekövetkeztéig, és azon is túl. A dimenziók egymásba olvadása, a szférák rétegződése, az emberi test mulandósága és a lélek örökléte, törékenysége jelenik meg a képeimben. A női lét kérdésköre is érdeklődésem középpontjában áll. Szerepeink sokfélesége, az állandó megújulás, a minőségek közötti egyensúly megteremtése, az életkorokból és a tapasztalatokból adódó emberi jellem formálódása mélyen foglalkoztat. Az élet nyomot hagy rajtunk kívül és belül, de a lélek gyógyítható éppúgy, ahogy létünk negatív momentumai is felülírhatók, hogy aztán újjáteremtődjünk létezésünkben. Ezt keresem az életemben és a művészetben is.
Palik Eszter
képzőművész
Képzőművésznek tartom magam. Többnyire objekteket csinálok, amelyek műfajilag assemblage és ready made keverékei. Általában több tárgy együttesében gondolkodom, ezeken keresztül járom körbe azt a témát, ami éppen foglalkoztat. A létrejövő alkotások műfaji kategóriáját előre sosem döntöm el, ezt nem tartom lényegesnek. Többféle technikával dolgozom, videótól az installáción keresztül, akár a fotogrammig. Egyetlen szempont vezérel ebben: a technika számomra mindig csak egy célt szolgál, mégpedig a narratíva kibontását, amelyet szeretnék a felszínre hozni. Ehhez választom ki a megfelelő médiumot, amelyen keresztül a leghatékonyabban be tudom mutatni a gondolataimat. A választott téma és narratíva mögött mindig személyes mondanivaló húzódik meg. Ezeket igyekszem nagyobb kontextusba helyezni, amelyek gyakran társadalomkritikusak, vagy egyszerűen reflektálnak valamilyen jelenségre, és az azokhoz kapcsolódó érzelmekről és szándékokról mesélnek.
Papp Anita
KÉPZŐMŰVÉSZ
Művészetem a klasszikus figuratív festészetet és az önarckép hagyományát szürreális torzításokkal ötvözi, melyen keresztül a nosztalgia, a magány és a szorongás témáit vizsgálom. Festményeimben tükröződő anyagokkal kísérletezve hozok létre torzított testképeket, amelyek a hagyományos szépségideált dekonstruálják. Legújabb sorozatomban a reneszánsz és a barokk Vénusz-ábrázolások időtlen szépségét modern, töredezett formákra bontom. Munkáim Freud, Jung, Schopenhauer és Nietzsche elméletein alapulnak: a tudattalan vágyak és az archetípusok éppúgy megjelennek bennük, mint az ,,én” illuzórikus, széttöredezett természete. A testek torzulása, fragmentációja a klasszikus szépségeszmény és a modern identitás válságának vizuális metaforája, amely a fenséges és a groteszk határán egyensúlyozik.
Schuller Mária
KÉPZŐMŰVÉSZ
A gépi hímzés sajátos médiumában ötvözi a kézi rajzolás szabadságát és a textil kézműves hagyományait. A hímzőkeretet épp úgy töltöm meg tartalommal, ahogy a papírt színekkel, formákkal, tónusokkal. Ám a munkáim a viselés vagy a tapintás által, a grafikai minőségen túllépve több érzékszervre is hatással vannak. Szemléletemet egyfajta szerves hibriditás határozza meg: évek óta gyűjtött anyagokat szervezek kompozícióba, legyen szó textilmaradékról vagy családi ereklyéről. Ez megjelenik a családtörténetemmel összeérő botanikai érdeklődésemben és a „zero waste” hozzáállásomban is. Műveim szervesek, mert az ötleteim egymást kölcsönösen inspirálva fejlődnek ki. Ám hibridek is: különféle anyagok és technológiák művészeti ágakat összekötő találkozásai. Egyszersmind tárgyi relikviákat, személyes emlékeket, vizuális narratívákat ötvöző objekteket hozok létre.
Szabolcsi Viktória
képzőművész
Mindig érdeklődtem a környezetem megfigyelésén alapuló tanulságok levonása iránt, melyek vizuális kifejezésére nonfiguratív, vagy a valósághoz közelítő ábrázolásmód eszközkészletével törekszem. Munkáimon az emberek viselkedésmintáinak megfigyelése alapján mutatok meg egy-egy momentumot egész alakos beállítások és arckifejezések megjelenítésével. A festmény ezen motívumait olyan rendszerben helyezem el, amik szokatlan szituációkat eredményeznek, ezzel rávilágítva a mindennapok többértelműségére, árnyaltságára. Ezzel olyan hangulatokat, pszichologizáló kompozíciókat igyekszem kialakítani, melyek támaszkodnak egy motívum tradicionális jelentésére és a saját látásmódomra egyaránt. Ennek a szemléltetésén túl a kép érzelmi narratíváját olyan absztrakt színfoltokkal társítom, amelyek megszabják a cselekmény álomszerű terét is.
Szalkai Gabriella
KÉPZŐMŰVÉSZ
Alkotómunkám párhuzamos kutatás a külső és a belső világban: az összefüggések és működések keresése, megértése és átalakítása vizuális szimbólumokká jelentik művészetem középpontját. Festményeimen olyan globális problémákat dolgozok fel, mint a gyermekmunka, a nők elleni erőszak és a társadalmi egyenlőtlenségek. Nagy hangsúlyt fektetek a tekintetek ábrázolásásra, amivel még intenzívebb érzelmi mélységet teremthetek a néző és az alkotás között. Ezzel együtt a kontrasztos hátterek erőteljes hatást váltanak ki a befogadóból. Amellett, hogy a témák társadalmi kérdésekre reflektálnak, művészetem egy személyes belső utazás is. Az alkotás meditatív folyamata segít felszínre hozni és feldolgozni saját konfliktusaimat és szorongásaimat, lehetőséget adva a mélyebb önreflexióra és önismeretre.
Székely Beáta
KÉPZŐMŰVÉSZ
Gyerekkorom óta szeretem azt a kivételes, állandóan megújuló, a világra és ránk reflektáló közeget és intellektuális búvóhelyet, amelyet a képzőművészet nyújt. Az alkotói világ legértékesebb ajándéka számomra a szabad gondolkodás, az új, még nem létező dolgok megálmodásának és megteremtésének játéka. Sokáig az erdélyi népi hagyományok különlegességei ihlettek, de ma már egyre kisebb méretű munkákat készítek, és azok témája sem bonyolultabb, mint egy haiku.
Vladár Krisztina
képzőművész
A természet rejtett absztrakcióit kutatom a minket körülvevő világban. Szeretem megtalálni azokat a pillanatokat, ahol a természet egy-egy elemében önmagát alkotja újra; nonfiguratív művészetté formálva a részleteket és textúrákat. Megállok, elmerülök ebben a gazdag világban, majd a vászon, a festék és a kezeim mozdulatai által újraalkotom azt. Az absztrakció számomra nem csupán egy kifejezésmód; az érzelmek, a történetek és az egyéni meglátások láthatóvá tételének eszköze. Célom, hogy a képi elemek mögött érthető és befogadható élmény bontakozzon ki a néző számára. Az absztrakció szabadságot ad nekem és a szemlélőnek egyaránt, megteremtve a teret az asszociációk és az egyéni értelmezések számára.