Mentoráltak 2019-20

  • Antal Malvina

    Antal Malvina

    képzőművész

    „Világunk egy mozgó entitás...” Munkáimban gyakran deduktív vagy éppen induktív módon jutok el felismerésekig, miután különböző témákat összekapcsolva, azok összefüggéseire találok. Az emberi test mozgásformáira koncentrálva, és különböző táncműfajok kialakulásának megértésén keresztül találkozom térbeli, tömeg, ritmus törvényszerűségekkel, amelyek a szobrászattal hasonló attitüdöt mutatnak. Az ok-okozati összefüggések láncolatai egy szálra felfűzve, új konkluziókhoz vezetnek, amik szobrokban, installációkban, performanszokban fogalmazódnak meg.

  • Benyovszky-Szűcs Domonkos

    Benyovszky-Szűcs Domonkos

    Képzőművész

    "Művészetem középpontjában a leképezés és megértés folyamatai állnak. A figuratív és nonfiguratív festészet átjárhatóságát kutatom, mert a látvány és a jelentés ellentmondásos kapcsolata érdekel. Alkotásaimhoz fotóvázlatokat készítek, melyekben a különböző képtömörítési hibákat, digitális automatizmusokat vizuálisan elemzem, majd egy másik médiumba fordítom, festészetté alakítom. Alkotás közben a személyestől az általános felé haladok: személyes tapasztalataimtól elvonatkoztatva próbálom őket a választott médium belső struktúrájára lefordítani. Festészetemben a fizikai tér és az elméleti dimenzió egymásra hatásának vizsgálatával foglalkozom."

  • Bubla Éva

    Bubla Éva

    Képzőművész

    "Munkáim aktuális társadalmi és ökológiai kérdésekre reflektálnak. A művészet és tudományok határterületei mentén, esztétikai, oktatási és társadalmi célokat szem előtt tartva arra keresem a választ, hogyan képes a művészet az antropocén korában fenntarthatósági problémák tudatosítására, megoldások katalizálására. Projektjeimben mindig törekszem a helyi közösségekkel, valamint más szektorok szakembereivel való szoros együttműködésre. Ezek az interakciók határozzák meg, hogy egy objekt, installáció, performansz, workshop, kerekasztal-beszélgetés vagy fesztivál születik."

  • Dankó Bernadett (Bedda Narrett)

    Dankó Bernadett (Bedda Narrett)

    festőművész

    “Festményeim zenei inspirációra születnek. Az absztrakt festészet szabadságával közvetítik a hallgatott ritmust - mozdulataim tánca csak az alkotás folyamatában vesz részt, majd akár a dallam időben, és térben - elillannak a felületről. Maga a cselekvés és az elmélyülés a lényeg, a flow állapota, ahol a konkrétumok kimondása helyett - önmagamnak, tudatalattimnak teszek fel kérdéseket, és az anyag saját lehetőségeihez mérten válaszol. Színeim az egyetlen tudatos pontja képalkotásomnak, inspirációim a természetben megfigyelt színpárokból kerülnek ki. Így dolgozunk mi együtt; ösztön, anyag, ritmus, és természet.”

  • Dóra Ádám

    Dóra Ádám

    képzőművész

    “Művészetemben a lét állandó törvényszerűségeit, az elemi kontrasztokat vizsgálom. Legfőbb inspirációs forrásom az utazás. Képeim naplószerű jellegét a vázlatfüzetekben napi szinten rögzített élményeim adják, ez a motívumgyűjtés határozza meg a később tematikusan felépített sorozatok vezérfonalát. A nagy méretű táblaképek mellett kisebb vásznakon és papírmunkákon is dolgozom párhuzamosan, a méretválasztás során a térben való helyfogalalással és a mozdulat léptékével játszom. Munkám során fontosnak tartom az improvizáció és felülírás lehetőségeit. Ezek a rombolások és újraépítések alakítják ki azt a képi szövetet, amely végleges formát ölt. Olyan kontemplatív festészet létrehozására törekszem, amely relfektál korunk vizuális kultúrájára. A tradíciók tisztelete és a progresszív szemlélet egyszerre van jelen képeimen, amelyet folyamatos, hazai és nemzetközi kontextusban tett elméleti kutatás egészít ki.”

  • Enzsöly Kinga

    Enzsöly Kinga

    Képzőművész

    “Képeim kiindulópontja személyes jellegű: a hétköznapok kérdéseiből táplálkozik, ami aztán általános élethelyzetekből eredő témákat, fogalmakat érint; mint az elmúlás, hiány, természet és város viszonya. Festményeimre, mint költészettel rokon alkotásokra tekintek: vizuális, szenzuális asszociációk ezek, vizuális metaforák, hasonlatok. Egy-egy finom érintkezési pont elég a kép értelmezési területének megváltozásához. A párhuzamoknál szívesen használom a természet jelenségeit, elemeit, a növény-és állatvilágot; így kerülnek fókuszba a mélytengeri élőlények, üvegházak trópusi növényei, madarak, vulkanikus hegyek vagy a méhek társadalma.”

  • Kiss Botond András

    Kiss Botond András

    képzőművész

    “Az alkotás számomra keresések és rátalálások folyamata. Célom a tekintet érzékenyítése, olyan utak, megközelítési módok megtalálása, amelyek által egy adott témához közelebb kerülhetünk. Motivál a megismerés, az egyszerű mögött megbújó tartalom kibontása, az eltérő elemek véletlen összekapcsolódásainak felfedezése. A kert motívuma rendszeresen visszatér munkáimban, de legtöbbször csak rejtetten, vagy absztrakt módon. Letisztult formanyelvezetem eléréséhez képgrafika technikákat, fotográfiát és könyvkötészeti eljárásokat használok a digitális képalkotás eszközeivel összhangban.”

  • Szabó Kristóf - KristofLab

    Szabó Kristóf - KristofLab

    képzőművész - médiaművész

    “Számomra az analitikus megfigyelés egyben képalkotási módszert is jelent. Munkáim alapját fotóim vagy videóim jelentik, amelyek egyfajta memóriabankként funkcionálnak, azonban ezeket időről időre újragondolom, transzformálom, és egy sajátos, olykor utópisztikusnak tűnő koncepcióba tömörítem. A környezet megfigyelése által létrejövő műveim olyan esztétikai irányvonalat képviselnek, amin a különböző egymásra rakodó rétegek megváltoztatják a kiindulópont eredeti jelentéstartalmát. A hordozófelületek és anyagok – amelyekre eszközként a digitális képhiba, a tükröződés, a fény és a hang rakódnak – hozzák létre az olykor a műfaji határokat átlépő alkotásaimat.”

  • Széll Ádám

    Széll Ádám

    Képzőművész

    „Művészeti tevékenységemben alapvetően képalkotásra fókuszálok. Ennek motivációs forrása a térérzékelés torzítása, valamint a perspektivikus ábrázoláson túlmutató téri lehetőségek felvetése és képi bemutatása. Jelenleg foglalkoztat a műtermi munka és a fizikai munka közti kapcsolat valamint az, hogy egy kortárs képzőművésznek milyen típusú szakértelemmel kell rendelkeznie munkái létrehozásához és ezt a szakértelmet, hogyan lehet kamatoztatni a mindennapok során. Műtermi gyakorlatomat nagyban meghatározza a fizikai munka során szerzett tapasztalataim, melyek kiterjednek az építkezések során megismert anyagokra, technikákra, eszközökre.„

  • Szirmai Nóra

    Szirmai Nóra

    Szobrászművész

    “Szobraimhoz az ihletet a természetből merítettem. Finom vonalvezetés, lágy formák, amelyek erős kontrasztot alkotnak az anyaggal, amellyel dolgozom. Az alkotói gondolkodásom egyik vezérfonala, hogy kapcsolatot teremtsek a befogadóval a műveimen keresztül. Ehhez egyik kedvelt módszerem, hogy a szobraim nagy méretűek; ezzel igyekszem elérni azt, hogy ne csupán képzőművészeti tárgyakként tekintsenek rájuk, hanem egyenrangú felek is legyenek egy olyan párbeszédben, amely a néző és az alkotás között zajlik. Ez is egyfajta kommunikáció, amely során a szobrok elmesélik a történetüket: a rájuk jellemző kontraszton keresztül fejezem ki a női léttel járó kettősséget, amely mindig is foglalkoztatott. Ez fogalmazódik meg és ölt testet a munkásságomban.”

  • Teplán Nóra

    Teplán Nóra

    Képzőművész

    "Munkáimban olyan megfigyelések kerülnek feljegyzésre, amelyek az állandóság állapota és a benne jelenlévő rendszertelenség köré összpontosulnak. A képeken megjelenő vizuális lenyomatok közvetetten reflektálnak az elidegenedés és újra megismerés, a szétesés majd az újjáépítés, a rendszerteremtés és a fegyelem témaköreire, melyek a struktúrák instabilitásának kérdéseivel szembesítenek. A tapasztalat útján létrejövő változások stációi, és az azok mentén realizálódó alkotások egyben egy folyamatábra darabjai, melyek az identitás kondícionálását hivatottak elősegíteni."

  • Varga Gyöngyvér Amala

    Varga Gyöngyvér Amala

    Üvegművész

    “Alkotásaim hagyományos képalkotás és digitális technológia ötvözésével születnek meg. Intuitív gesztusokat, spontán érzelmi lenyomatokat és fesztelen belső utazásaim emlékképeit rögzítik. Az üveg médiumán keresztül az oldott hangulatú festmények kötött, statikus rendszerben épülnek egymásra. A transzparencia révén a belső tartalom visszahat és módosítja a külső formai szerkesztést. A réteg konstrukció során a két dimenziós síkból kilépve új tereket nyitok, de egységként szemlélve a külvilágtól elzárt, védett univerzumok. Az egymással ellentétes mechanizmusok szimbiózisai, mint jelen harmóniák, törékeny hibridek.”