Mentoráltak

Az éhes, pénztelen művészek, az életükben ismeretlen, de haláluk után felfedezett zsenik kora lejárt. A bohém alkotó imázsa, aki kis manzárdszobájában, a társadalom perifériáján, a meg nem értettségtől kínlódik, aki emelkedettségéből fakadóan számkivetett, aki a szeretője és a házsártos házinéni társaságában éjt nappallá téve aláveti magát (némi abszint mellett) a Géniusz erejének, aki belső misztikus világában az istenekkel konverzál és folyamatosan a páratlan Nagy Művön dolgozik, már a múlté. Olyan romantikus idea ez, amely a reneszánsz kitartott művészeiben gyökerezik, a korai modernség géniusz-legitimációjával megerősítést kap, a romantika tovább fűti, és amelynek alapján a modernizmus szupersztárokat csinál. Csodálatosan heroikus, ám teljességgel életképtelen kép ez a művészről.

Alkotni ugyanis elég nehéz úgy, ha az ember éhes, ha nincsenek tisztességes lakhatási körülményei, ha nincs rendes műterme és állandóan a gázszámla miatt aggódik. Továbbá a 21. században ha valaki még életében nem érvényesül, halála után sem fog (nem mintha ez amúgy is vigasz lenne). Ezért a kortárs alkotók számára elengedhetetlen, hogy saját magukat már az egyetem alatt, de legkésőbb az egyetemről kikerülve, elkezdjék a művészet-iparban pozícionálni. A raktárnak festett képek és a padláson tárolt szobrok ugyanis nem teljesítik művészeti szerepüket, mivel nem kerülnek a közönség elé. Műalkotás-e a műalkotás, hogyha senki nem láthatja? Miért lesz valaki művész, hogyha nem azért, hogy a társadalomnak egy olyan látásmódot adjon, amire csak a művészet képes? Ha a művész nem jár érvényesülési lehetőségeinek útján, nemcsak saját magát, hanem az egész társadalmat rövidíti meg, azt a társadalmat, aminek ezekben a változó és válságos időkben igazán szüksége van az aktív, folyamatosan jelen lévő művészeti hangra.

A kiválasztás folyamata:

A Budapest Art Mentor programba való bekerülés kétlépcsős felvételi rendszerben történik.
Első körben egy szakmai kuratórium értékeli a benyújtott pályázati anyagokat (cv, online portfólió, motivációs levél).

A kuratórium tagjai 2019-ben:

  • Grászli Bernadett (a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója)
  • Hetényi Csaba (gyűjtő, közgazdász)
  • Tóth Árpád (a Neon Galéria tulajdonosa)

A kuratórium tagjai 2018-ban:

  • Ferenczy Bálint (művészettörténész, művészeti tanácsadó)
  • Róka Enikő (a Fővárosi Képtár igazgatója)
  • Tóth Csaba (az AMC Networks Central Europe ügyvezető igazgatója, gyűjtő)

A kuratórium tagjai 2017-ben:

  • Fabényi Júlia (a Ludwig Múzeum igazgatója)
  • Ledényi Attila (az Art Market Budapest igazgatója)
  • Kovács Kriszta (a Várfok Galéria vezetője)

A 3 zsűritag egyénileg pontozza a jelentkezőket. A legmagasabb pontszámot kapott pályázók ezután személyes meghallgatáson vesznek részt, melyen a mentorok az alkotók tehetsége mellett a programra való alkalmasságukat mérik fel.

Végül azok a pályázók nyernek felvételt a programba, akik a kétlépcsős értékelés során mind a kuratórium, mind a mentorokból álló zsűri szerint nemcsak szakmailag, de mentalitásukkal is kiérdemelték az egyéves képzésben való részvételt.

A 2017-18-as mentoráltakról ITT találsz bővebb információt. | A 2018-19-es mentoráltakról ITT találsz bővebb információt.